Polgármester 2.0

A Falukonferencián egy kerekasztalbeszélgetésen vettem (volna) jövő héten részt, csupa nagyszerű emberrel. Sajnos az élet úgy hozta, hogy döntenem kellett, mert bár elvállaltam, közbejött egy olyan felkérés egy munkacsoportba, ami egy régóta húzódó témáról szól és a településünk jövőjét is nagy mértékben meghatározza, így felelős polgármesterként a megfelelő döntés az, hogy az elvállalt kerekasztalbeszélgetés helyett a munkacsoport megbeszélésen veszek részt. Teszem ezt nehéz szívvel, mert amit el szoktam dönteni/vállalni, ahhoz tartom magam, ezt mélyen belém égette a családi értékrend.

Ezzel az írással megpróbálom kompenzálni a Falukonferencia szervezőit és a kerekasztalbeszélgetés többi résztvevőjét, illetve a látogatóit.

A szekció: Az endogén erőforrások és a fejlesztési módszerek, fenntartható működtetési minták kapcsolatai:

"A vidék, a falu egy erőforrás-rendszer: olyan erőforrások összessége, amelyek megélhetést biztosítanak az ott élőknek, de fordítva is igaz: hasznosításukhoz ember, szervezettség, közösségi erő szükséges, amelyik megszervezi-működteti a települést. A vidéki települések működő képességének megőrzése, fejlesztése a tágabb közösségnek is érdeke, ezekből az erőforrásokból áll össze az ország, a nemzet teljesítményének nélkülözhetetlen eleme, ezáltal kultúrájának jelentős része is.

A falu fennmaradásához, fejlődéséhez viszont olyan fejlesztési módszerek alkalmazására van szükség, amely nem csupán figyelembe veszi a vidéki sokféleséget, de képes a helyi értékeket és adottságokat térségi, sőt országos szintű programokban bemutatni. Ilyen eszköz a "Zöldutak" kezdeményezés, de ide sorolható az immár több, mint három évtizedes múltra visszatekintő LEADER megközelítés is. Ide sorolható azonban a Smart Village kezdeményezés is, amelynek kiindulási pontja az a felismerés volt, hogy a kisebb települések, ahol a legtöbb tennivaló akad a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásban, (például a természeti erőforrás rendszerek helyreállításában, az élelmiszertermelés megújításában), szinte semmilyen forrással nem rendelkeznek ehhez az össztársadalmi szempontból meghatározó fontosságú küldetéshez. Európai szinten már felismerték és egyre inkább fősodorba kerül az a szükséglet, hogy a vidék(agrár)politikát, a környezet és térségfejlesztési politikát szorosan össze kell hangolni SMART megoldások mentén is, továbbá erősíteni szükséges a vidéki közösségfejlesztést, amelyben a Közös Agrárpolitika nem maradhat egyedüli forrása a kistelepüléseknek.

A belső erőforrások mozgósításának, hasznosításának kérdése tehát egy olyan komplex témakör, amelyben a beszélgetésbe bekapcsolódók saját tapasztalataik segítségével formálhatják azt a jövőképet, amely hozzájárulhat a 2027 utáni fejlesztéspolitika megalapozott kialakításához is."

A kérés úgy szólt, hogy "Többen vagytok az asztalnál, ami azt jelenti, hogy a mondanivalót/vitaindítót kb. 10-15 percben érdemes összefogni. Én minden egyes "előadó" esetén egy-két fő kérdés köré javasolnám csoportosítani a témát, de ha többet gondoltok jónak, nekem úgy is jó, csak az időkeretben férjünk el."

Érintett témakörök:

• Falu, mint erőforrás-rendszer
• Vidéki térségek fejlesztési módszerei
• Korszerű megújítás és digitalizáció
• Belső erőforrások hasznosítása és mozgósítása

Szóval most az én 10 percem következik, 2 fő kérdés köré csoportosítva a témát.

Aki nem ismer, Bedő Andrea vagyok, foglalkozásomat tekintve jelenleg Bödeháza polgármestere, október elsejéig még biztosan. A KIFESZ tagjaként, mint a Mesés Hetés zöldút referense vagyok jelen a kerekasztalbeszélgetésben.

2013-ban indult a projektünk, amit most a témánk érint. Akkor a saját cégemben dolgoztam különböző projekteken, hol projektmenedzserként, hol marketingesént, hol tanácsadóként, hol pedig a felnőttoktatásban. 2013. március 9-én vetődött fel egy pécsi konferencián az esti borozás közben, hogy jó volna a Hetésnek is a zöldút, mert nagyon jó módszertannal rendelkezik és érdemes lenne a hetési tájra is kiterjeszteni. S nagyon jó együtt állás következett be a dr. Kiss Gábor, a tájhoz kapcsolódó szakmai rész, Budai Krisztina zöldutak, Bedő Andrea, mint Hetés, dr. Eperjesi Tamás, akkor Hermann Ottó Intézet részéről. A szakmai anyag kidolgozása három hónapot vett igénybe, a végén a projektmenedzser szerepét én töltöttem be, mint helyben élő, s a legnagyobb siker, hogy elnyertük vele az Európa Tanács Táj Díját.

A zöldutas módszertan a közösségre épül, már 2013-ban kidolgozott módszertannal rendelkezett. Azóta eltelt egy 10 év és ott tartunk, hogy mindenki mondja, hogy közösséget kell építeni és a turisztikai konferenciákon is eljutunk a helyiek bevonásába, mint kulcstényezőbe.

A zöldutak kialakítása során a települések lakói megismerik a saját környezetüket. Az értékeiket, lesétálják a távolságokat, megismerik a szomszédos településen élőket, hasonló gondolkodásúakat, a "zöld" szemlélet, a természet és a térség szeretete alap, s ez a közös értékrend, ami segít közösséget építeni gyorsan, hiszen a közösségek kialakításának a feltételei meg kell, hogy legyenek.

Egy másik zöldutas csoport volt nálunk, és a több napos látogatás konklúziója az volt. "ez nálunk is megvan, csak azt kell megtanulnunk tőletek, hogyan kell mindezekre büszkének lenni."
A Hetés néprajzi tájjal szerencsénk volt, csodás tárgyi kultúra, építészet, gasztrokultúra maradt ránk az elmúlt évszázadokból, és nem kellett brandet építeni, hiszen ez a rendelkezésünkre áll. A terület jól kutatott és dokumentált. A Muravidéken pedig jelenleg is él egy néprajzkutató házaspár, akik továbbra is törődnek Hetéssel. Ez a sokéves munka, illetve a Trianon által kettévágott és a Vasfüggöny által megnyomorított "térség" történetei, hagyományai, az EuroVELO 13, a Vasfüggöny kerékpárút és ennek magas színvonalú szakmai kezelése, összehangolása, turisztikai termékké fejlesztése, illetve dokumentálása tette a Tájegyezményhez kapcsolódóan díjazottá, bekapcsolva a táj által összefüggő szlovéniai területekkel együtt.

Kihasználva a digitalizáció által nyújtotta lehetőségeket, plusz 7 és fél percért a pályázati versenyfilmünk:

Gondolkodik. Tanul és fejleszt. Stratégia mentén, amihez mellé rendeli az akcióterveket. Aztán kommunikál. Mindenkivel, aztán lehetőségeket teremt a személyes találkozásokra, a közös alkotásokra, hiszen attitűdöt szeretne váltani, nem a sajátját, másokét, s ezt legjobban a cselekedtetéssel lehet. Aztán vezet, ehhez pedig fejleszti magát minden téren, s nyitott, befogadó az új dolgokra is.
Mivel nem szeretem ismételni magamat inkább csak belinkelem a Közösségfejlesztők Egyesületének a Parola című újságjában megírt cikkemet:

https://kofe.hu/parola/parola-folyoirat/a-meses-hetes-titka/ 

Aztán elmegy, kapcsolatokat épít, olyan tudásokat hoz a településére, ami hiányzik onnan. És megy konferenciákra, és elmondja másoknak. (vagy, mint most, leírja)

Például azt, hogy Magyarországon, teljesen más a vidéki települések szerkezete, Vas, Zala és Somogy megyében sokkal kisebbek a települések, így természetesen más vonatkozik rájuk. S hogy egy 46 fős településsel is lehet olyan szakmai munkát végezni, amely példa értékű lehet. (www.bodehaza.hu) Igazolva, hogy lehet turizmust csinálni egy kistelepülésen is, amihez felmérte az adottságokat, tudja mit akar, és a pályázati rendszerre úgy tekint, mint a lehetőségek tárházára, amelyből azt választja ki, ami illik a stratégiájához, s nem arra megyünk, amerre pályázatot írnak ki. Ha éveket kell várni valamire, akkor éveket vár, de fel van készülve, s ha ott a pillanat, akkor él vele. Így lett a Mesés Hetésnek egyesülete, így lett Bödeházának egy csodálatos épülete, amely 1907-ben épült és megvannak a gazdasági épületei is, így vett részt a térség több INTERREG pályázatban, s lett a Tájházak útjának része.

A jövő? Lesz az idén a Zöldutakkal kialakított Hetés Barátság Parkban helyi termékes vásár, amikor a magyar fél a magyar oldalon, a szlovén fél a szlovén oldalon tud árulni, akár jövedéki terméket is úgy, hogy a hatályos szabályozásokat betartja és a zöldhatár miatt ez a hozzánk látogatónak fel sem fog tűnni, az árusainkat pedig nem kötelezi újabb külföldön történő dokumentációra.

Aki a település és a turizmus kapcsolatáról érdeklődik, plusz 12 percért cserében itt meghallgathatja:

Fontos a digitalizáció, most az MI (Mesterséges Intelligencia) időszakában pedig különösen. "Az ÉV DIGITÁLIS FALUJA" pályázaton tavaly dicsérő oklevelet kaptunk.

A leglényegesebb, hogy a településvezető nem megoszt, hanem összeköt, embereket, térséget. S ezt csinálja minden zöldút is. Úgy köt össze térségeket, hogy összegyűjti, mik az értékei a helyieknek és úgy fűzi össze őket különböző útvonalakká, hogy mindezt a kívülről érkezőknek meg is tudja mutatni. Aztán kész a zöldút térképe, és eztán már ezt "csak" karban kell tartani, emberléptékű rendezvényekkel megtölteni, s hagyni organikusan fejlődni, nem sietve, de elkötelezetten. S vállalni a következő ciklusban való indulást is, hogy folyamat legyen a megkezdett munkából.

Jelenleg dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter által bemutatott térképen potenciális fejlesztési térség vagyunk, s rajtunk polgármestereken is múlik, ki tudjuk-e használni a bennünk lévő potenciált.

A Falukonferencia hivatalos oldala, itt elérhető a teljes program is:

https://rki.krtk.hun-ren.hu/konferenciak22/falukonferenciak/x-falukonferencia-2024